Kód: ito a
Adatok
Név: Nintao Dax
Nem: Férfi
Kaszt: Tűzidomár
Kor: 19 év
Kinézet
Kifejezetten fotogén, legalábbis szereti ezt hinni magáról, meg persze ezt, hogy szeretik a tükrök. Ő mindenesetre szereti azt. De ez miért is külső tulajdonság? Az egoizmus és a nárcizmus belső, szóval… *csúnyán néz a narrátorra és az orra alá dugja a szöveget* Szóval… khm… A külseje olyan, mint egy szőke hercegé, csak barnában, a szeme pedig… *a narrátor dühösen lecsapja a papírt, majd felcsattan* Ki írta ezt a hülyeséget?! Mi az, hogy a szeme olyan, mint egy zafír? Te!!! *Nintaora bök, majd kidobatja a biztonságiakkal* Büdös kölke… Vállaltam, hogy mesélek róla, ő pedig még itt ugrál nekem, hogy neki ez nem jó, az nem jó… ilyet. Szóval, hol is tartottam… persze. Barna haja van, ami véleményem szerint még az életben nem látott fésűt, a szeme pedig vöröses árnyalatú. Persze, tűzidomár a szentem, de hogy még a szeme is a tűz színét idézze… Bár így született, szóval túl sokat nem is tehet ellene. Magassága átlagos, bár ebben a mai világban, ki tudja, mi számít átlagosnak, de én a 179 centit annak mondanám. Az alakja, sportos, bár ezért nem sokat tett az életben, csak az életviteléből adódóan állandóan mozgásban van. Általában egy fehér hosszú ujjú pólót hord egy zöld inggel, egy fekete nadrággal és ugyanilyen színű cipővel. Különleges ismertetőjegyek? Azon kívül, hogy olyan link, mint más nekifutásból? Talán csak a vörös ujjnélküli kesztyűje.
Jellem
Jelleme? Maga a srác égetni valóan rossz, makacs, egoista, lobbanékony …*hirtelen berepül az ablakon egy eltévedt lángcsóvácska, mire kitör a teremben az őskáosz, megszakad a kép és nyugi zenét kezdenek el játszani. Ezek után mondja valami, hogy a narrátorok munkája veszélytelen. De végül az elemek megkegyelmeznek a stúdiónak, a vízidomárok befejezik a helyiség módszeres árvíz sújtotta övezetté tételét és a narrátor is levegőhöz jut, főleg azután, hogy feljött a víz alól.* Mindig is sejtettem, hogy nem komplett a srác, na de ennyire… *az ominózus ablakon bepillant az emlegetett személy, szikrákat szóró tekintettel, mire a narrátor visszavonulót fúj* Jól van, rendben, nem csak rossz tulajdonságai vannak. De akkor is azokkal kezdem. Szóval, lobbanékony, bár ez egy tűzidomártól még elfogadható és megkockáztatom, hogy a makacsság is. Az egoizmus? Rezeg a léc, de legyen és ezzel valószínűleg vérig sértettem az összes létező tűzidomárt. Kritikusan áll a szabályokhoz… az ő korában én is ilyen voltam… *elmereng, majd visszatér* De azért a rongálás nem mentség. Amerre jár, ott hagyja a rajzait a falakon, majd felszívódik. Egyéb rossz tulajdonsága igazából nincsen. Vicces, társasági lény, ennek ellenére mindig egyedül vándorol. Szeret más kultúrákat megismerni, ezért is vette 18 évesen a nyakába a világot. Állandóan vigyorog, imád rajzolni és ha éppen nem a falakra alkot, akkor embereket fest le, persze pénzért.
Előtörténet
Innentől viszont átvenném a szót, mert az öreg használhatatlan. *a történet főszereplője leül a narrátori székbe, az eddigi mesélő meg már valahol a színfalak mögött jár és azt ordítozza, hogy: Felmondok!!!* Szóval, a nevem Nintao Dax, a Nintao nevet a szüleim adták, a Dax pedig egy hangzatos álnév és ezzel szignózom a falrajzaimat. Jó mi? Annyit még tudni kell rólam, hogy Köztársaságvárosban születtem és tűzidomár vagyok, kedvenc sportjaim az idegeken táncolás, a pro bending és a falsikálás. Igen, most is éppen azt csinálok, az az ipse, aki meg itt fröcsög mögöttem, nem más, mint a nagybátyám. Mégis hogyan jutott eszembe pont az ő falát telepingálni? Igazság szerint ő maga kért meg rá, szóval ez egyszer nem illegális tevékenységem egy újabb áldozatát láthatjátok. Annál rosszabbat, egy elégedetlen vásárlót. Kis plusz infó, a nagybátyám, Lee… ember, ilyen nevűvel tele van a világ… szóval, van egy étterme Ba Sing Seben. Miért pont ott? Mert el kell mondanom a nagybátyámról, hogy utálja Köztársaságvárost, mert nagy, szerinte büdös és tele van idomárokkal. Amúgy szerintem nem komplett az öreg, mert itt sincs kevesebb, de ő meg van róla győződve, hogy ez jobb hely, hát lelke rajta. Azt is el kell mondanom róla, hogy nem idomár, talán ezért is olyan ellenszenves a hajlítókkal és Egyenlőségpárti. Én ezzel szemben Avatarpárti vagyok, ami azt szokta eredményezni, hogy ha egy szobában vagyunk, ott kitör az őskáosz, de egy világháború biztos. Bolond egy vénember, de azért még mindig a nagybátyám. Ennek ellenére, ha rövid úton nem hagyja abba a nyakamba ugrálást és az ordítozást, én úgy hátsó fertályon rúgom, hogy leég a hajzata. Igen, én olyat is tudok, szóval lehet tőlem félni. Amúgy… hogyan is kerültem ide? Idehívott. Azt kérte, hogy csináljak egy király kis hirdetést az éttermének oldalára, megadta a paramétereket, most meg lemosatja velem, immáron harmadszor, mondván nem tetszik.
- Ha nem tetszik, akkor csinálj magadnak. – füstölgök, lassan szó szerint, de a kezemben levő szivacs már vígan lángol. Dühös vagyok-e? Áááá, dehogy, csak a felrobbanás határán állok.
- A szivacsom, oltsd el! – már ez is probléma? Lendületesen belevágom munkaeszközöm egy vizes vödörbe, mire vízgőz száll fel, Lee pedig halálra vált arccal kiveszi a szivacsot a vízből. – Ez volt a kedvenc szivacsom… Szivaaaacs
- Hogy mi van? – megpróbálok kevésbé bamba arckifejezéssel állni az udvar kellős közepén, de nagyon nem megy. Ennek kedvenc szivacsa van?! Egy normális, átlagembernek kedvenc sportja, zenéje és színe van, de ennek? Szivacsa. Oké, ezzel most kiverte a biztosítékot. – Na jó, tudod mit? Ennyi volt, keress magadnak más balekot. Én inkább megyek. – szavaimat pillanatok alatt nyomatékosítom is és ellépve mellőle felkapom a válltáskámat.
- Várj meeeg! – szinte rám veti magát, én meg komolyan azon gondolkodom, hogy orrba vágom. Megfordulok, ő pedig olyan esdeklő szemekkel néz rám, amilyeneket én szoktam vágni, amikor kell valami otthon. – Te vagy az utolsó reményem.
- Miért is?
- Mert már senki nem vállalja! – csak elsírta magát, hát ez nagyszerű, örvendek neki. Mivel érdemeltem én ezt ki?
- Jól van, rendben. – megadom magam és visszaülök. – De… amit következőre csinálok, az akkor is jó, ha esetleg undorodsz tőle, világos? Szeretnék már végre tovább állni innen.
Bezony, még túl sok helyre akarok eljutni ahhoz, hogy itt festegessek hetekig. Amúgy meg... túl rövid az élet az effajta hülyeségekhez. Ki tudja, lehet, hogy holnap véletlenül magamra gyújtom az éttermet, vagy fél Ba Sing Set... Neeeem, azért addig soha nem mennék el, max összefesteném. Örülnének nekem. Amúgy, pusztán művelődés céljából vagyok úton, semmi több, bár nevezhetnénk ezt iskolakerülésnek is. Persze, amit kellett, azt kijártam, de anyámék ragaszkodnak az Egyetemhez, de én azért vagyok annyira elszántan lusta, hogy inkább bejárjam a fél világot, mintsem egy suliban dekkoljak. Bár azért egy jó kis pro bending meccs már hiányzik, szeretem ezt a sportot nézni és a haverokkal űzni is. Azért Köztársaságvárosnak megvannak a maga előnyei, itt "vidéken" viszont jobbak a kalandok. Kerültem már nem is egyszer olyan helyzetbe, hogy jóanyám haja égnek állt volna... de miről nem tud, az nem fáj neki. Egyébként a szüleim is tűzidomárok, bár nem idomítással foglalkoznak, hanem tanárok. Idomárként nem idomítani? Embeeer, akkor minek születtek annak? Igen, itt egy másik infó. Imádok idomár lenni, igazi fan vagyok, még anno egy "I love bending" pólót is beszereztem, de nem hordom, mert elvernek érte... Komolyan, tudtátok, hogy mennyi ember nem tűri meg a hajlítókat?
Felszerelés(ek)/Fegyver(ek)
A válltáskám és az ecseteim, ezen kívül van nálam egy bicska és ennyi. Idomár vagyok, az szerintem elég fegyver.
